Lorna Walker, a londoni Regent's University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket.

Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudja használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis, tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és azokat kezelni, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog - hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.

Érdemes tudatosítani, az, hogy valaki képes kezelni az okostelefont és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, az még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás", mint fogalom nincs definiálva, gyakorlatilag bármi érthető alatta.

A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában. A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat - világít rá a szakértő.

A British Computer Society által készített felmérés szerint a munkaadók csupán 52 százaléka vélekedik úgy, hogy munkatársai megfelelő digitális készségekkel rendelkeznek. Németországban és Ausztriában végzett kutatások pedig azt mutatják, hogy bár sokan tartják magukat felkészült digitális írástudónak, a tesztek során kiderül, hogy sokan közülük alapvető műveletek elvégzésére sem képesek.

Az angliai National Skills Academy for IT 2011 szerint, a munkaadók 99 százaléka több, 96 százalékuk pedig jobb képzéseket szeretne munkavállalói számára.

Egy olasz egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemisták 42 százaléka nincs tisztában a free Wi-Fi veszélyeivel, 40 százalékuk nem védi pin-kóddal a telefonját, és 50 százalékuk minden ellenőrzés nélkül bármit letölt a gépére.

Az International Computer and Information Literacy Study (ICILS) 60 ezer fiatal körében elvégzett felmérése szerint a megkérdezettek 17 százaléka a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2 százalék rendelkezik a tudatos eszközhasználathoz szükséges magas fokú tudással.

Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak mindössze 15 százaléka, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály mindössze hét százaléka rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel.

Az EU Kids Online c. tanulmánya leszögezi, hogy háromból kettő 9-10 éves gyerek tagadja, hogy többet tudna az internetről a szüleinél, így a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.

A tanulmány angolul, interaktív formában itt elérhető: http://lsedesignunit.com/EUKidsOnline/