Elindult az InternetKon(zultáció), amely során 3 kérdésben lehet kérdéseket javasolni. Nem tartom magam butnak, de ezt nem értem. Az internet szabad, kizárólag saját magát szabályozza. Nincs korlát, nincsenek határok. Trendek vannak, azokat lehet diktálni és követni, de előre meghatározni semmiképpen. Alább a hivatalos információ.

Március 26-ig lehet javaslatot tenni arra, hogy milyen kérdések legyenek a májusban kezdődő internetről szóló konzultációban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az internetről szóló nemzeti konzultációt vezető miniszterelnöki biztos. Deutsch Tamás kiemelte, az Európai Parlament is az egységes digitális piac kialakításán dolgozik, amelynek része lehet, hogy a befektetéseket nem kezdeményező, de jelentős bevételeket termelő cégek is adózzanak minden EU-s tagországban.

Március 26-ig lehet javaslatot tenni arra, hogy milyen kérdések legyenek a májusban kezdődő internetről szóló nemzeti konzultáción - közölte a konzultációt vezető miniszterelnöki biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Február 3-a és március 26-a között a frissen induló www.internetkon.hu honlapon minden magyar polgárnak módja és lehetősége van arra, hogy konkrét kérdéseket javasoljon, mik szerepeljenek majd a májusban, júniusban és júliusban lezajló nemzeti konzultációban" - hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy milyen témakörökben várják a kérdéseket.

"Az első ilyen témakör: a fogyasztóvédelem, a felhasználóbarát internet, a második: az innováció és a gazdasági és társadalmi versenyképesség, a harmadik pedig az internet szabadsága, illetve a netsemlegesség kérdése" - jelezte.

Deutsch Tamás kiemelte, hogy az Európai Parlament is az egységes digitális piac kialakításán dolgozik, amelynek része lehet, hogy a befektetéseket nem kezdeményező, de jelentős bevételeket termelő cégek is adózzanak minden uniós tagállamban.

"Befektetést nem eszközölnek, ugyanakkor a digitális világban, az internetes piacon megjelenő lehetséges árbevétel, reklámbevétel döntő részét ők fölözik le,miközben árbevételük után egyetlenegy uniós tagországban sem adóznak. Az a kérdés - az uniós szlengben ezt Google-adónak szokták hívni, de igazságtalan lenne ezen tartalomhoz kötni, hiszen a Facebookra ugyanúgy igaz -, hogyan lehet olyan európai szabályrendszert megalkotni, amely az unió alapértékeivel nem ellentétes, a versenysemlegesség elvét nem sérti, semmiképpen sem tűnik büntetőadónak, de a normális közteherviselés, az adózás rendjébe ezen cégek árbevételeit is bevonja" - fejtette ki Deutsch Tamás.