A rekreáció a munka - és így a tanulás is – által létrejött fáradság, kimerültség helyreállító mechanizmusát segíti. A fogalmi közelítései között az egyik legelfogadottabb: „A rekreáció nemzetközi értelmezésben a szabadidő-eltöltés kultúrája, ezen belül a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét megteremtése.” Ez tehát azt is jelenti, hogy a rekreálódást a munkaerő helyreállítását a szabadidőnkben, annak terhére, kellő felkészültséggel, tudással - kulturáltsággal tudjuk megvalósítani.

Ugyan akkor azt is kell látnunk, hogy a tudásunkat a munkában csak komoly befektetéssel (tanulással, gyakorlással, - idő és energiaráfordítással) tudjuk megmutatni, fejleszteni. Ehhez viszont szorosan kapcsolódnia kell a helyreállító mechanizmusok felhasználását, mely hasonlóan a munkához: befektetést igényel. Az itt jellemző befektetési jellemzők.  – idő -, és energiaráfordítás, gyakorlás – szellemi és mozgásos (sport) rekreációs területeken.

Mindez visszatérül:

• jobb egyéni fittségi mutatók,
• magasabb munka (tanulás) teljesítmény,
• növekvő jövedelem, jobb besorolás a tanulmányokban
• kevesebb betegség, táppénzes nap
• kisebb állami és munkáltatói kiadás
• magasabb jövedelem, vásárlóerő
• növekvő állami bevétel, stb

Hogyan kapcsolható a rekreáció a tehetség felismerése és a kiaknázása folyamatához?

A tehetség Harsányi István klasszikus meghatározása szerint:

„Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni."

A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott.  Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

• átlag feletti általános képességek,
• átlagot meghaladó speciális képességek,
• kreativitás,
• feladat iránti elkötelezettség.

A tehetség érték, melynek felismerése és megtartása is igényli a sokrétű képességfejlesztést, mely egyben megteremti a tanulók számára a választás lehetőségét. Ezek a feladatok lehetnek szellemiek és / vagy mozgásosak, melyekből ő maga, illetve a szülők tanárok/edzők segítenek kiválasztani a számára legmegfelelőbb önmegvalósítási területet. A tanuló, a fő érdeklődési területén végzi a tanulás/munka feladatait, melyben a tehetségét leginkább kibontakoztathatja. Ugyan akkor a korábban művet kultúraterületek sem vesznek el, hiszen a bekreálódása legfőbb támaszai lesznek. Lehetnek ezek az aktív, vagy passzív szellemi rekreáció: színház, mozi, könnyolvasás, stb; vagy a mozgásosak: labdajáték, futás, úszás, aerobik és változatai, vagy a túrázás, stb.

Tapasztalataim szerit a tehetség, éppen a feladata iránti elkötelezettsége miatt mindent elkövet a teljesítő képességének megőrzéséért, fejlesztéséért – ez pedig a rekreáció értékeinek felismerését és felhasználást kell, hogy jelentse!