Jóváhagyta csütörtökön az Európai Bizottság az utolsó olyan tagállami operatív programokat, amelyek célja a legrászorultabbak megsegítése.

A Legrászorultabbak Európai Segélyalapja a 2014 és 2020 közötti időszakban összesen mintegy 3,8 milliárd euró értékben nyújt segítséget a szegénység és a nyomor felszámolásához.

A brüsszeli testület közleményében rámutat: a szegénység elleni küzdelem alapvetően a tagállamok feladata, de támogatóként az Európai Unió is hozzá tud járulni ahhoz, hogy a tagállamok az Európa 2020 stratégia keretében vállaltaknak megfelelően az évtized végére 20 millióval csökkentsék a szegénységben és nélkülözésben élők számát. Brüsszel becslései szerint az uniós források négymillió emberen segíthetnek.

"Az alap támogatja az embereket abban, hogy megtegyék az első lépéseket, amelyek kivezethetik őket a szegénységből" - idézi a kommüniké Marianne Thyssen szociális ügyekért felelős biztost, aki szerint ez az európai szolidaritás erőteljes jelképe. Az uniós pénzből a rászorulók nem segély kapnak, hanem a segítség például élelmiszer, ruha, cipő vagy tisztálkodószerek formájában jut majd el hozzájuk.

Az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2013-ban az Európai Unió 28 tagállamában a lakosság 24,5 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség veszélye, és 9,6 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben. Magyarországon a szegénység és a társadalom peremére szorulás a teljes népesség 33,5 százalékát fenyegeti és az emberek 26,8 százaléka számít nélkülözőnek.

A nehéz helyzetben lévők képzését, elhelyezkedését, társadalmi beilleszkedését a sokkal több pénzből, hét év alatt mintegy 86 milliárd euróból gazdálkodó Európai Szociális Alap is támogatja, a segélyalapot viszont a legelesettebbek megsegítésére hozták létre, akiknek a szociális alap forrásai nem tudják felkínálni a nyomorból való kitörés lehetőségét. 2014 előtt a segélyalap még pusztán élelmiszersegélyt juttatott a rászorulóknak, főleg az uniós szinten megmaradt mezőgazdasági termékek felhasználásával.