Most februárban indul és várhatóan négy hónapig tart az a projekt, amelynek keretében az Európai Bizottság megbízásából egy osztrák konzorciumvezető mellett egy magyar pályázati tanácsadó cég is a 2007-2013-as uniós források felhasználásának tapasztalatait vizsgálja.

Az Európai Bizottság, illetve az EU-tagállamok a kohéziós politika értékelésén rendszeresen dolgoznak külső szakértőkkel, amelyet főként a feladat nagysága, illetve a szakértők függetlensége indokolja. Idén az ausztriai Metis GmbH tanácsadó cég által vezetett uniós szintű értékelési projektben Magyarországot a városfejlesztés és társadalmi infrastruktúra szakterületén az európai uniós fejlesztéspolitika magyar szakértő cége, a MultiContact Consulting képviseli. Az előző uniós programozási ciklus értékelése Magyarországon a városfejlesztés és társadalmi infrastruktúra szakterületén várhatóan 4 hónap alatt, 2015. február és május között zajlik le.

Pető Gábor, az uniós forrásfelhasználással foglalkozó cég ügyvezetője szerint: az előző hét év értékelése azért is kiemelten fontos, mert az elmúlt uniós fejlesztési időszakban az eddigi legtöbb, közel 25 milliárd eurós forrás felhasználása számos tanulsággal szolgál ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki a 2014-2020 között megszerezhető alacsonyabb, mintegy 22 milliárd eurós összegből.

Az Európai Bizottság megbízásából idén lezajló átfogó értékelés vizsgálja 

• a 2007-2013 közötti időszakra kitűzött célok teljesülését,
• az elköltött források gazdaságra gyakorolt hatását,
• valamint javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a forrásfelhasználás hatékonyságát, eredményességét magasabb szintre emelni.

Az EU kohéziós politikája unió-szerte jelentős összegeket költ el arra, elsősorban a gazdaságilag kevésbé fejlett tagállamokban, hogy hozzájáruljon az unión belüli fejlettségbeli egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Célját, az uniós szinten érzékelhető fejlődést akkor éri el, ha olyan projekteket támogat, amelyek valóban hozzájárulnak az érintett tagállamok fejlődéséhez, felzárkózásához.

Az ügyvezető azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a nominálisan kisebb összeg még mindig több mint négyszer akkora összeg, mint amekkorát a második világháború után Ausztria 1948-1951 között (2011-es árakon számolva) kapott a gazdaság újjáépítésére.

Meglátása szerint a 22 milliárdos összeg miatt mindenképpen fel kell készülnünk arra, hogy a fejlesztési forrásokat a korábbinál hatékonyabban, illetve makrogazdasági szinten a lehető legeredményesebben használjuk fel.