Magyarországon nőtt egy év alatt a legnagyobb mértékben, 14 százalékponttal 80 százalékra, azok aránya, akik szerint fontos a szegények segítése a fejlődő országokban - többek között ez derül ki az Európai Bizottság által ma nyilvánosságra hozott Eurobarometer felmérésből. A fejlesztés európai éve alkalmából elkészült jelentés szerint az Európai Unió átlagában 85 százalék a fenti támogatói arány, ami egy év alatt 6 százalékponttal növekedett. A megkérdezettek közel fele hajlandó lenne többet fizetni a fejlődő országokból származó árukért, és 75%-uk az önkéntességet véli a leghatékonyabb segítségnek. 

Az EU 2013-ban 56,5 milliárd eurónyi állami fejlesztési segélyt folyósított, ami a világszerte folyósított fejlesztési segélyek több mint felét teszi ki. Ennek kapcsán az Eurobarometer friss felméréshez Magyarországon tavaly szeptemberben 1044 választ adó segítségével készült el az adatbázis, amelynek főbb eredményei az alábbiak: 

• A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt mondják fontos a szegények segítése a fejlődő országokban (80%), ez azonban 2013-hoz képest 14 százalékpontos növekedést jelent - az összes tagállamban rögzített között a legmagasabbat.
• A magyarországi válaszadók a korábbinál nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban az EU egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (66%). A nyolc százalékpontos növekedés a második legmagasabb volt az összes tagállam között, Ciprussal együtt, Görögország mögött.
• A magyarországi válaszadók azonban az átlagoshoz képest kevesebb valószínűséggel mondják azt, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban nemzeti kormányuk egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (39% a 45%-hoz képest).
• Nagy növekedés volt azon magyarországi válaszadók arányában, akik azt gondolják, hogy a fejlesztési segélyt bizonyos mértékben növelni kellene (68%, +17 százalékpont). Ugyanebben az időszakban szintén emelkedett azok aránya, akik tudnak valamit arról, hogy hova kerül az EU (+8 százalékpont) és a nemzeti fejlesztési segély (+6 százalékpont)- bár az átfogó tudásszint még mindig jóval az EU átlag alatt van.
• A magyarországi válaszadók azok között vannak, akik a legkevesebb valószínűséggel gondolják, hogy az egyének szerepet játszhatnak a szegénység kezelésében a fejlődő országokban (30%), és körülbelül mindössze ötből egy (21%) vesz részt személyesen az ezekben az országokban élő emberek segítésében. Azon magyarországi válaszadók aránya, akik hajlandók lennének többet fizetni a fejlődő országokból származó élelmiszerekért vagy más termékekért szintén messze az EU átlag alatt van (28% a 49%-hoz képest).
• A magyarországi válaszadók nagyobb valószínűséggel tekintik az egészséget (42% a 39%-hoz képest), a vizet és a higiéniát (36% a 30%-hoz képest), az élelmiszerbiztonságot és a mezőgazdaságot (29% a 25%-hoz képest), valamint a gazdasági növekedést (28% a 20%-hoz képest) a fejlődő országok legsürgősebb kihívásának, mint az EU tagállamai együttvéve. Sokkal kevésbé valószínű azonban, hogy említik az oktatást (19% a 34%-hoz képest), valamint a demokráciát és az emberi jogokat (16% ö a 25%-hoz képest).
• Az EU tendenciával összhangban a fiatalabb válaszadók (15-24 évesek) nagyobb valószínűséggel voltak pozitív véleménnyel a fejlesztési kérdésekről, mint az idősebb válaszadók (25 évesek vagy idősebbek), bár a különbségek gyakran kevésbé hangsúlyosak az EU más részeivel összehasonlítva. Például a 15-24 évesek 33%-a egyetért abban, hogy az egyének szerepet játszhatnak a fejlődő országokban lévő szegénység kezelésében, ezzel szemben a 25 évesek vagy idősebbek 30%-a mondja ugyanezt. EU-szerte ezek az arányok 56% és 49%.