2015. május 14-én a József Attila Tanulmányi és Információs Központban szervezte meg a hagyományos SZTE Innovációs Napot az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága. A rendezvényen olyan problémákra hívták fel a figyelmet, amelyekkel minden nap szembesülnek az egyetemi kutatók és vállalati szakemberek.

Azzal a céllal szervezett 2015. május 14-én innovációs napot az SZTE, hogy összehozza a kutatói élet szereplőit, valamint az universitas társintézményeinek és vállalti partnereinek szakembereit.

Erősíteni az SZTE és az ipari partnerek kapcsolatát

„Az Innovációs Szövetség éves közgyűlésén megfogalmazódott, hogy a kutatásra-fejlesztésre és innovációra rendelkezésre álló források mértéke akkora, hogy most már az a kérdés, képesek vagyunk e ezt felelőséggel elkölteni. Ezt a forrásmennyiséget felelősséggel elkölteni, és szállítani azt a mennyiségű eredményt, mint amennyi pénz rendelkezésre áll, egyáltalán nem triviális” – mondta köszöntőjében Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora hozzátette: az innovációs nap legfőbb küldetése, hogy megkezdődjön egy párbeszéd, a közös munka, hogy a forrásmennyiséget felelősen tudják az intézmények elkölteni. Ez nem valósulhat meg, ha nem erősödik az üzleti szféra és a Szegedi Tudományegyetem közti együttműködés. Az innovációs rendszer hatékonyabb működéséhez ezt a kapcsolatot kell erősíteni – hangsúlyozta.

„Az élet az innováció: amikor megszületünk, először próbálunk alkalmazkodni a magunk innovatív módján a környezethez – fogalmazott Devecz Miklós. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja kiemelte: az egyetem egy olyan hely, ahol az innovatív gondolkodással, megoldásokkal a fejlesztéseket és a kutatásokat segítik azért, hogy az elért eredmények ipari hasznosítása eredményes legyen. Az innováció az egyetemet olyan irányba mozdítja el, hogy még inkább a fejlesztésekre tudjon koncentrálni. „Innovatívnak kell lenni és kézzel fogható eredményeket produkálni, hogy a 2020-ig tartó időszakban és azután is helyt tudjon állni az intézmény” – tette hozzá.

Az SZTE innovációs tevékenysége

A Szegedi Tudományegyetem az ország egyik vezető oktatással és kutatással foglalkozó intézménye, melyet a rangsorokban Magyarország első három egyeteme között tartanak számon. 12 karral, 27 ezer hallgatóval, 2500 kutatóval, 19 MTA taggal, 14 MTA kutatócsoporttal és 5 Lendület programos kutatócsoporttal büszkélkedhet. A Tisza-parti universitas Kutatóegyetemi Kiválósági Központ és kiemelt felsőoktatási intézmény, magas színvonalú képzési és kutatási kapacitásának és a nemzetstratégiai célok megvalósításában betöltött szerepvállalása kapcsán – ismertette Kemény Lajos. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese kiemelte: az intézmény széles kutatási portfóliója az élettudományok, az anyagtudományok, a szoftvertechnológia, a lézerfizika, a biotechnológia és a környezettechnológia területeire is kiterjed. A tudományos munka műhelyei az SZTE 19 doktori iskolája, melyekben jelenleg 672 Phd hallgató tanul. A kutatási eredmények hasznosulása területén a tudományos közlemények mellett előtérbe kerülnek a spin-off vállalkozások, a K+F együttműködésekből származó bevételek, a szabadalmi bejelentések és ezek üzleti hasznosítása.

A Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság hidat képez az egyetemi kutatók és az ipari partnerek között. Az igazgatóság az egyetemi kutatók eredményeinek hasznosítása érdekében számos területen nyújt szolgáltatást. Így például: szellemi alkotás portfólió menedzselés, találmányok felkutatása, iparjogvédelmi tanácsadás, oltalmazási stratégiai kialakítása. Üzletei hasznosítás területén: partnerek felkutatása, szerzősédesek előkészítése, spin-off cégek alapításának támogatása.

Az igazgatóságnál közel 50 szabadalom van jelenleg, évente 5-8 új találmányt jelentenek be. A szervezet legfőbb feladata: az ipari kapcsolatok fejlesztése és a K+F projektfejlesztés, különös tekintettel az Európai Unióhoz kötődő pályázatokra, valamint szorosabb együttműködés kialakítása az ipari partnerekkel – tudtuk meg Kemény Lajostól.

Megújult a kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázati rend

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs versenypályázati rendszer megújításáról beszélt. A hosszú távú versenyképesség elsősorban attól függ, hogy milyen mértékben vesz részt a magyar gazdaság magas hozzáadott értékű tevékenységgel a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. Ennek megvalósulásához értékteremtő, nemzetközi mércével mérve is versenyképes K+F+I tevékenységre van szükség, amelynek a Hivatal katalizátora kíván lenni – szögezte le.Értékteremtő, globálisan is versenyképes kutatás-fejlesztés megalapozásához világszínvonalú tudományos háttér, kiváló kutatók, fejlesztők, versenyképes infrastruktúra, valamint kiszámítható és átlátható pályázati finanszírozásra van szükség – tette hozzá. Kiemelte: a megújult támogatási rendszer feladatorientált és nem forrásorientált pályázati rendszer. A pályázatoknál szükséges a nemzetközi mércével mérve is versenyképes kutatási tevékenység, valamint a nemzetközi versenyben helytálló hiteles ipari partnercég, aki garantálja a fejlesztés hasznosságát és az eredmények hasznosítását. A K+F+I források nagyságrendjére vonatkozóan elmondta: a GINOP 270, 8 milliárd, a VEKOP 13 milliárd a Nemzeti Kutatás és Fejlesztési Alap pedig 29 milliárd forint támogatást nyújt majd.

Az intézmények olyan pályázaton nyerhetnek el támogatást, amelyekhez kapcsolódó kutatási eredmények igazoltan a nemzetközi élvonalba tartoznak, amelyekben van olyan konzorciumi partner, amely biztosítja az eredmény gyakorlati hasznosságát és hasznosíthatóságát. Olyan projektekben nyerhetnek támogatást, amelyekben a projekt megvalósítása professzionális kutató munka keretében folyik és melyben a projekt elszámoltatható – összegzett Pálinkás József.

Előadásokkal és kiadvánnyal segítik az SZTE-s kutatókat

Az innovációt középpontba helyező nap kerekasztal-beszélgetésén hazai és nemzetközi szinten jelentős vállalati szereplők, valamint egyetemi kutatók osztották meg véleményüket egymással az egyetemi-ipari együttműködések sajátosságairól. A beszélgetésen részt vettek például a Richter Gedeon Nyrt., a Solvo Biotechnológiai Zrt., a Pick Zrt. és az EPAM Systems képviselői.

Az innováció iránt érdeklődők előadásokat halhattak a kutatók és cégek számára elérhető start-up és spin-off ökoszisztéma kialakításához kapcsolódó támogatásokról és szolgáltatásokról, valamint a kutatási eredmények üzleti hasznosításának lehetőségeiről és feltételeiről is. A rendezvényen bemutatták az SZTE kutatói számára elkészített „Kutatói Segédlet” című kiadványt, mely a kutatási eredmények hasznosításához és oltalmazásához nyújt tájékozódást.

A kiadvány elektronikus változata itt letölthető.