A napokban várható a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések pályázati felhívásának megjelenése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében - ismertette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) vezetője hétfőn Budapesten egy tanácskozáson.

Pálinkás József közölte: a pályázat legkésőbb kedden megjelenik.

A pályázat célja - mint az NKFI honlapján olvasható - a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények olyan együttműködésének ösztönzése, amely üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények, iparjogvédelmi oltalmak létrejöttét eredményezi. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd forint.

Pálinkás József előadásában arról beszélt, hogy az innováció csak egy jól működő gazdaságban és társadalomban hozza a sikert, jelent profitot, lesz forrása a növekedésnek.

Álláspontja szerint egy háromszázalékos növekedés tartható, a tízszázalékos növekedést illúziónak nevezte.

A hivatal vezetője azt mondta: a fejlesztést megvalósító, terméket vagy szolgáltatást produkáló úgynevezett "okos" innováció - az innovációs ideológiák helyett - a nemzeti innovációs rendszer kiemelt szereplőinek, vagyis az akadémiai szférának, a vállalatoknak és a kormányzatnak az értékteremtő, dinamikus együttműködése jól meghatározott társadalompolitikai célok érdekében. Hozzátette, ha nincsenek világosan kitűzve társadalompolitikai célok egy országban, akkor nem is tudja szinte semmi ezeket szolgálni.

Kifejtette: egy versenyképes nemzeti innovációs rendszerhez szükség van világszínvonalú tudományos háttérre, szakemberekre, fenntartható, kiszámítható és átlátható finanszírozási rendszerre, továbbá az innovációt igénylő és felhasználó vállalatokra. Az NKFI feladata a szakpolitika stratégiai megalapozása és a pályázati finanszírozás - mondta Pálinkás József.

Az NKFI-alapból finanszírozott innovációs projektek általános tanulságai között említette, hogy azok többsége nemzetközi mércével mérve nem versenyképes, nagy részük csak a piaci feltételeknél könnyebben megszerezhető forrást szeretett volna, a fejlesztések értéke gyakran nem arányos a befektetett forrással, valamint a létrehozott tudás gyakran csak "egy zárójelentés".

Pálinkás József közölte, hogy az innovációs hivatal pályázati portfóliója jelentősen megújul: feladatorientált és nem forrásorientált versenypályázati rendszert kívánnak működtetni.

Tájékoztatása szerint elindítanak egy olyan pályázati rendszert, amelyben kezdő vállalkozásoknak pénzt adnak fejlesztésre, innovációra. Arra azonban ne gondoljanak, hogy milliárdok fognak kapni - fűzte hozzá.

Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jelenlegi két százalék körül "beragadt" növekedési potenciáljának a növeléséhez az egyetlen hatékony eszköz az lehet, ha az innováció az üzleti kultúra részévé válik, és a magyar innováció eredményeképpen megjelennek új megoldások, termékek, majd ezeket képesek lesznek értékesíteni. Szerinte elképzelhető, hogy az egyetemek kulcsfontosságú szerepet játszanak majd ebben a folyamatban.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, Magyarország éppen azon a válaszúton van, hogy vagy beragad hosszú távon, "akár örökre" a hatékonyságvezérelt szakaszba, vagy át tud lépni az innovációvezérelt szakaszba. Szerinte az innovációnak nincs alternatívája. Nagyon fontosnak nevezte, hogy javítsák a kommunikációt az egyetemek és a vállalatok között. Az a legnagyobb probléma sok esetben, hogy más nyelvet beszél az egyetemi kutató és a cégvezető - fogalmazott.

A tanácskozást a Joint Venture Szövetség és a Magyar Innovációs Szövetség rendezte.