Ennek a fizikai képességnek három alapvető formájáról kell megemlékeznünk a labdarúgók képzése kapcsán. Az első a reakcióidő. Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi idő telik el a játékszituáció (kipattant a kapusról a labda) észlelése és a cselekvés között. A második az adott sportmozgás sebessége. Ha valaki gyors rúgómozdulattal indítja el a labdát, biztosan erősebb lövést produkál, mint aki lassan rúg vagy éppen csak tolja a labdát. A harmadik forma a mozgás gyakorisága ciklikus mozgásokban.

A gyorsaságot nagyon hamar ki tudja szűrni egy laikus is, hiszen ez a jelenség egészen nyilvánvaló. Az viszont már szakemberre tartozik, hogy kiszűrjük, a lassabb gyereknél mi okozza a reakcióidő vagy a futógyorsaság hiányosságait. Elképzelhető, hogy az előbbinél dekoncentráltság (nem tanult meg figyelni), a másiknál mozgáskoordinációs hiba (nem tanult meg futni) okozza a lemaradást. Gyakran látunk olyan kisgyereket, aki a talpán fut, húzza a lábát. Ha megtanítjuk megemelni a térdét és előre kinyújtani a lábát, lényegesen gyorsabb lesz. Persze ennek a súlyos hibának a kijavítása sokszor éveket vesz igénybe.

A szakirodalom a fizikai képességnél mindig az öröklött elemekre hivatkozik és azt állítja, hogy a sebességet kiváló edzésmunkával is csak maximum 20 százalékkal lehet javítani, egyebekben elégedjünk meg 10 százalékos javulással.

Tény, hogy a gyorsaság a futball kulcs eleme. Fontosabb, mint a technikai tudás és épp olyan hangsúlyos, mint a motiváltság. Ha egy gyerek gyors és tele van becsvággyal, kiválóan alkalmas arra, hogy megtanuljon bánni a labdával.

A sajtócikk „Az L-IT Szentkorona Akadémia Club komplex egészségfejlesztő programja a Csongrád megyei U7-U13 korosztály számára” című pályázat (Projektazonosító: TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0891) „A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energia-egyensúlyra-kivéve: technikai sportágakkal, extrémsportokkal, versenysporttal összefüggő programok” témakörében került megjelentetésre.