„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is.” Ezekkel a szavakkal indul Gárdonyi Géza A lámpás című önéletrajzi ihletésű regénye.

2013-ban, a Gárdonyi emlékévben, amikor az író születésének 150. évfordulóját ünnepeljük, nem is lehetett volna ennél találóbb címet adni annak az Európában egyedülálló kezdeményezésnek, hogy legyen egy olyan nap, amikor a múzeumok teljes figyelme a pedagógusokra irányul.

A Tanárok Éjszakáját a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat kiemelt programjaként a fesztiválsorozat szervezője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ hívta életre.

De vajon miért pont a múzeumok adnak otthont a Tanárok Éjszakájának? A választ a közelmúlt történéseinek megismerésével kaphatjuk meg.

A kezdetektől napjainkig: a múzeumok oktatásban betöltött szerepének változása

A múzeumokat évtizedeken keresztül osztálykirándulások alkalmával keresték fel az iskolák. Azonban már a 70-es években akadt jó néhány múzeum, amely nem pusztán tárlatvezetésre hívta a diákcsoportokat, de tartalmas múzeumi foglalkozásokat is biztosított számukra. A múzeumok többségének ebben az időben még sem tudatos múzeumpedagógiai programja, sem megfelelő infrastrukturális háttere nem volt ahhoz, hogy tárlatvezetésen kívül mást is ajánljanak.

2008-tól kezdve az uniós pályázati lehetőségek hatalmas lendületet adtak a múzeumok fejlődésének. Mostanáig a muzeális intézmények 5,5 milliárd Ft uniós pályázati forrást használtak fel arra, hogy az iskolai oktatás magas színvonalú kiegészítői legyenek. Ebből a pénzből az infrastrukturális fejlesztések (látványtárak, korszerű, jól felszerelt oktatótermek, demonstrációs eszközök) mellett olyan oktatást segítő programcsomagokat is kidolgoztak, amelyek más dimenzióba helyezik a kompetencia alapú oktatást. A múzeumok korszerűsítéséhez hozzátartozott a sok helyen évtizedek óta változatlan állandó kiállítások megújítása is – erre a célra mindezidáig 2,2 milliárd forint állami támogatást kaptak az Alfa pályázat keretében az önkormányzati fenntartású muzeális intézmények.

Nem elegendő azonban szépen „felöltöztetni” a múzeumokat, szemléletváltásra is szükség volt: a múzeumi szakembereknek el kellett szakadniuk attól a paradigmától, hogy a múzeum feladata kizárólag a tudományos tevékenység és a műtárgyak bemutatása, és el kellett fogadniuk, hogy a múzeum küldetései között egyre nagyobb szerepet kap a tudás átadása. A pedagógusoknak pedig el kell fogadniuk, hogy sokszor eredményesebben lehet átadni a tudást, ha az nem egy hagyományos tanóra keretében és nem az iskola falain belül történik, hanem egy rendhagyó foglalkozáson, egy külső helyszínen - és erre a múzeumok kiválóan alkalmasak. Múzeumi keretek között igen eredményesen alkalmazhatók a legkorszerűbb módszerek, mint a csoportban nevelés, az élmény- és tevékenységközpontú tanulás. A múzeumi foglalkozásokon sok – az iskolában zárkózottan viselkedő- diák megnyílik, és olyan teljesítményekre képes, amellyel nemcsak tanárainak, de diáktársainak is új oldaláról mutatkozik be.

A szemléletváltás elősegítésére 2008 és 2013 között 430 millió forintos uniós támogatást nyert el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK). Öt év alatt 367 múzeumi szakember és 210 pedagógus vett részt (ingyenesen) a MOKK által szervezett tízféle akkreditált továbbképzésen, ahol mindazt a tudást elsajátíthatták, amellyel a múzeumpedagógiában rejlő lehetőségeket maximálisan az oktatás szolgálatába tudják állítani.

A hatalmas fejlesztés azonban nem ér semmit, ha az iskolákhoz nem jut el a hír: a múzeumok kiléptek az „osztálykirándulási célpont” szerepkörből, és nyugat-európai színvonalú, a kompetencia alapú oktatást segítő helyszínekké váltak. 

A múzeumok oktatási lehetőségeinek iskolák felé történő kommunikálásában mérföldkövet jelentett, hogy 2006-ban létrejött egy országos múzeumi koordinátor hálózat, amelynek egyik kiemelt feladata, hogy az iskolákkal megismertessék a múzeumok múzeumpedagógiai kínálatát, és együttműködést hozzanak létre a múzeumok és az iskolák között abból a célból, hogy a tananyag szerves részévé váljon a múzeumi tanulás lehetősége. foglalkozás.

Ettől kezdve rendszeressé váltak a múzeumpedagógiai évnyitók, szakmai napok szervezése, ahol az adott múzeum a térség iskoláinak, óvodáinak bemutatja az adott évre kidolgozott és ajánlott múzeumpedagógiai programját. Ezek a rendezvények nagyon hasznosak, de sajnos a hírük nem mindig jut el minden pedagógushoz. A tapasztalat szerint többségében azok az oktatási intézmények jelennek meg a múzeumok szakmai napjain, amelyekkel a múzeumok, vagy a múzeumi koordinátorok  már amúgy is jó kapcsolatot ápolnak. Sajnos sem a 40 fős koordinátori hálózatnak, sem a múzeumoknak nincs arra kapacitása, hogy az ország összes oktatási intézményével napi kapcsolatot építsen ki, ezért sok helyre nem jut el az információ.

2013-ban újabb előrelépés történt ezen a terülten. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) tankerületi igazgatói az ország több pontján a múzeumi koordinátorokkal közösen szerveztek olyan szakmai, információs napokat a tankerülethez tartozó iskolák számára, ahol bemutatták a múzeumokban rejlő oktatással kapcsolatos lehetőségeket. A KIK-kel való együttműködésnek köszönhetően tovább bővül azon iskolák száma, ahová eljut a múzeumpedagógiai programok híre.

Az erőfeszítések hatására egyre több pedagógus ismeri meg a múzeumok kínálatait, de még mindig szép számmal vannak pedagógusok, akik úgy gondolnak a múzeumokra, mint osztálykirándulási célpontokra, és nem úgy, mint egy olyan lehetőségre, amely segítséget jelent számára a tananyag élvezetesebb feldolgozásában.

Ezért döntött úgy a Múzeumok Őszi Fesztiválja szervezője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, hogy az egy hónapon át tartó rendezvénysorozat részeként felkéri a múzeumokat, hogy országszerte egy időben, október 11-én este tárják ki kapuikat a pedagógusok előtt, és vonzó, szórakoztató, szakmai programokkal fűszerezett estét szervezzenek. A rendezvény célja, hogy a pedagógusok saját maguk tapasztalják meg, milyen nagy élményt jelenthet a diákoknak szórakozva tanulni, illetve hogyan tudnak a múzeumok szórakoztatva tanítani.

A szervezők hisznek abban, hogy folytatásra méltó ez a kezdeményezés, és a múzeumok nem csak a Gárdonyi emlékévben tüntetik ki megkülönböztetett figyelmükkel a pedagógusokat, akik mindig is lámpások lesznek a jövő generációi számára.